Terpios gelatinosa Bowerbank, 1866) Tudományos név eredete: terpios [gör] - gyanta; gelatinosa [lat] - utal zselatinszerű állagára. (érvénytelen tudományos név: Terpios fugax - e szivacsfajta csak a Karib-tengerben fordul elő.)
Felismerhető: sima, síkos tapintású, sárgástól a barnásig terjedő színű, gyakran kék árnyalatú kéregszivacs. Kiterjedése nem haladja meg a néhány négyzetcentimétert, vastagsága pár milliméter. Színét két faktor befolyásolja: a vele szimbiózisban élő algák és a choanocytákban jelen levő pigmentanyagok. Kivezető nyílásai apróak, szabad szemmel nem kivehetőek.
Összetéveszthető: Hymedesmia paupertas - osculumok jól kivehetőek, nagyobb mélységben is előfordul.
Előfordulás: Atlanti-óceán keleti partvidéke (Bretagne-Portugália), Földközi-tenger, leggyakrabban szilárd aljzaton, ritkábban algákon, hidraállatokon, más szivacsokon rögzülve, max. 70 m mélységig.
Táplálék: baktériumok, egysejtű algák, szerves anyaghulladékok.
Szaporodás: más szivacsfajokhoz hasonlóan ivarosan vagy ivartalanul, bimbózással.
Serpulorbis arenarius(Linnaeus, 1767) Tudoményos név eredete: serpula [lat] - kígyócska, orbis [lat] - kör; arenarius [lat] - homoki (a Serpulorbis arenaria használata elírás eredménye) Grosse Wurmschnecke, Riesenwurmschnecke (D), Caracol vermiforme (E), Grand vermet (F), Giant worm-shell (GB), Vermetide grande (I), Grote wormslag (NL)
Felismerhető: sárgás-szürkés, szabálytalanul csavarodó cső alakú házának átmérője 10-15 mm. Nincs operculuma. A cső dugóhúzószerűen jobbra csavarodik, belseje halványan csíkozott, gyöngyházfényű. A csiga egyetlen látható része az elcsökevényesedett, helyváltoztatásra nem alkalmas pirosas, sárgásfehér foltokkal szórt láb. Házát gyakran borítja másoldlagos fóna.
Összetéveszthető: más féregcsigák; Vermetus triquetrus - kisebb (cső átmérője 4-6 mm), operculuma konkáv. Tenagodus obtusus - balos féregcsiga, földközi-tengeri jelenléte kérdéses. Vermetus semisurrectus - rendkívül nehezen különböztethető meg. Egyes gyűrűsférgek, Serpula sp. és Protula sp.; visszahúzódott állapotban mindkettő üresen hagyja a cső felső részét, míg a nagy féregcsiga lába mindig kivehető marad, s a cső belsejének csíkozása és gyöngyház borítása szintén csak rá jellemző. A Serpula sp. esetében operculum is megfigyelhető.
Előfordulás: Atlanti-óceán keleti partjai (Kanári-szigetekig), Földközi tenger, kemény aljzaton rögzülve.
Táplálék: a láb kiválasztotta nyálkás váladékba ragadó mikroplanktonok, szerves anyagrészecskék.
Szaporodás: váltivarú, július - decemberre esik. A fiatal egyedek háza még szabályos, kifejlődve a csavarulatok elválnak egymástól.
Felismerhető: barnás színű, általában félgömb alakú telepet alkotó korall. A telep formája és színe a fényerősségtől, a mélységtől és az áramlatok erősségétől függ, átmérője elérheti az 50 cm-t. Az egyes polipok jól elkülöníthetőek, képesek visszahúzódni a 4-5 mm átmérőjű meszes csőbe, de normális körülmények között nappal éppúgy mint éjjel nyitottak.
Összetéveszthető: -, a hasonló Hoplangia durotrix és Polycyathus muellerae biotópja különbözik. Ez utóbbiakkal kizárólag barlangokban, bemélyedésekben, fényvédett helyeken találkozhatunk.
Előfordulás: Atlanti-óceán keleti partjai (spanyol-marokkói partok), Földközi-tenger; fénykedvelő, tengerifűmezőkben vagy sziklás tengerfenéken, kb. 50 m mélységig.
Táplálék: planktonok.
Szaporodás: bimbózással; ivaros szaporodásáról nem rendelkezünk elégséges adatokkal.
Más: szimbionta zooaxanthella moszatokat tartalmaz.
Blutmund-Grundel (D), Gobio de boca roja, gobio de hocico rojo (E), Gobie à bouche rouge, gobie sanglant (F), Red-mouthed goby, red-mouth goby (GB), Bocca arrubia, ghiozzo boccarossa (I)
Felismerhető: nagyméretű, 13-15 cm nagyságú géb. Teste tömör, sötét-márványozott, oldalán gyakran jól kivehető négy sötét folttal, szája élénkpiros. A fej tövénél pikkelyek találhatóak.
Összetéveszthető: A kifejlett egyedek jól azonosíthatóak. A 6-8 cm nagyságú fiatal pirosszájú gébek összetéveszthetőek más, közepes méretű gébekkel: karcsú géb (Gobius geniporus) - hasi oldala világosabb, szem alatt jól kivehető fekete folt. viaszrózsagéb (Gobius bucchichii) - a szemet sötét vonal szeli át, mely a száj fölött v alakban összeér. sárgafejű géb (Gobius xanthocephalus) - mint neve is mutatja, feje sárgás színű.
Előfordulás: Atlanti-óceán keleti partjai (Írország-Szenegál), Földközi-tenger, ritkán Fekete-tenger, 40 m mélységig, tengerifű mezőkben, sziklás vagy homokos aljzaton.
Felismerhető: nagy termetű, 12-18 cm átmérőjű, zöldes-sárgás tengeri sün. Tüskéi rövidek, eltérő hosszúságúak, az elsődlegesek (és valamivel hosszabbak) zöldes színűek. Minden második ambulakrális lemezen található tüske, emiatt házán fehéres-barnás sávok váltakoznak. Közelről szemügyre véve jól láthatóak a szívó- vagy ambulakrál-lábacskák és a rövid fogólábacskák (pedicelláriák).
Összetéveszthető: Sárgasün (Echinus acutus) - tüskéi sűrűbben helyezkednek el, az elsődlegesek tövüknél pirosas, végüknél sárgás színűek, hegyük fehér. Echinus esculentus - összességében hasonlít a sárgasünre, Atlanti-óceánban honos.
Előfordulás: Atlanti-óceán keleti partjai (Portugália-Kanári szigetek), Földközi-tenger, 30 m alatti mélységben, akár 1 km-ig.