© photoCladocora caespitosa Linnaeus (1767)Rasenkoralle (D), Madrepora mediterranea (E), Cladocore (FR), Cladocora (GB), Madrepora pagnotta (I) Felismerhető: barnás színű, általában félgömb alakú telepet alkotó korall. A telep formája és színe a fényerősségtől, a mélységtől és az áramlatok erősségétől függ, átmérője elérheti az 50 cm-t. Az egyes polipok jól elkülöníthetőek, képesek visszahúzódni a 4-5 mm átmérőjű meszes csőbe, de normális körülmények között nappal éppúgy mint éjjel nyitottak.Összetéveszthető: -, a hasonló Hoplangia durotrix és Polycyathus muellerae biotópja különbözik. Ez utóbbiakkal kizárólag barlangokban, bemélyedésekben, fényvédett helyeken találkozhatunk.Előfordulás: Atlanti-óceán keleti partjai (spanyol-marokkói partok), Földközi-tenger; fénykedvelő, tengerifűmezőkben vagy sziklás tengerfenéken, kb. 50 m mélységig.Táplálék: planktonok.Szaporodás: bimbózással; ivaros szaporodásáról nem rendelkezünk elégséges adatokkal.Más: szimbionta zooaxanthella moszatokat tartalmaz.
Gobius cruentatus Gmelin, 1789Blutmund-Grundel (D), Gobio de boca roja, gobio de hocico rojo (E), Gobie à bouche rouge, gobie sanglant (F), Red-mouthed goby, red-mouth goby (GB), Bocca arrubia, ghiozzo boccarossa (I)Felismerhető: nagyméretű, 13-15 cm nagyságú géb. Teste tömör, sötét-márványozott, oldalán gyakran jól kivehető négy sötét folttal, szája élénkpiros. A fej tövénél pikkelyek találhatóak. Összetéveszthető: A kifejlett egyedek jól azonosíthatóak. A 6-8 cm nagyságú fiatal pirosszájú gébek összetéveszthetőek más, közepes méretű gébekkel: karcsú géb (Gobius geniporus) - hasi oldala világosabb, szem alatt jól kivehető fekete folt. viaszrózsagéb (Gobius bucchichii) - a szemet sötét vonal szeli át, mely a száj fölött v alakban összeér. sárgafejű géb (Gobius xanthocephalus) - mint neve is mutatja, feje sárgás színű.Előfordulás: Atlanti-óceán keleti partjai (Írország-Szenegál), Földközi-tenger, ritkán Fekete-tenger, 40 m mélységig, tengerifű mezőkben, sziklás vagy homokos aljzaton.Táplálék: algák, puhatestűek, rákok, halivadékok. Szaporodás: váltivarú, ívása tavaszra, koranyárra esik.
Echinus melo Lamarck, 1816Oursin melon (F), Melon urchin (GB), Riccio melone (I)Felismerhető: nagy termetű, 12-18 cm átmérőjű, zöldes-sárgás tengeri sün. Tüskéi rövidek, eltérő hosszúságúak, az elsődlegesek (és valamivel hosszabbak) zöldes színűek. Minden második ambulakrális lemezen található tüske, emiatt házán fehéres-barnás sávok váltakoznak. Közelről szemügyre véve jól láthatóak a szívó- vagy ambulakrál-lábacskák és a rövid fogólábacskák (pedicelláriák).Összetéveszthető: Sárgasün (Echinus acutus) - tüskéi sűrűbben helyezkednek el, az elsődlegesek tövüknél pirosas, végüknél sárgás színűek, hegyük fehér. Echinus esculentus - összességében hasonlít a sárgasünre, Atlanti-óceánban honos.Előfordulás: Atlanti-óceán keleti partjai (Portugália-Kanári szigetek), Földközi-tenger, 30 m alatti mélységben, akár 1 km-ig.
Táplálék: mindenevő; algák, csigák, kígyócsillagok, hidraállatok...Szaporodás: más tengeri sünökhöz hasonlóan váltivarú.
Ensis ensis Linné 1758 Schwertmuschel (D), Navaja (E), Couteau sabre, petit couteau (FR), Razor shell (GB), Kleine zwaardschede (NL) Felismerhető: késtokra emlékeztető, elnyújtott téglalap alakú, hátán enyhén konkáv kagylófaj. Más palloskagyló fajokhoz hasonlóan a két teknőfél keresztmetszete lapított kör alakú s a héjakat egy átlós vonal szeli ketté, kétoldalon eltérő, fehér alapon lilás mintázattal. Sárgászöld külső héjréteg (periostracum) fedi.Összetéveszthető: más pallos- és hüvelykagyló fajok; nagy palloskagyló (Ensis siliqua) - valamivel nagyobb, alapszíne fehér; nagy hüvelykagyló (Solen marginatus) - a teknő színe sárgás; amerikai palloskagyló (Ensis arcuatus) - csak az Atlanti-óceán partmenti vizeiben él, nagyobb, alapszíne sárgásfehér.Előfordulás: Atlanti-óceán, Földközi-tenger,sekély mélységben, iszapos-homokos tengerfenéken, napközben csak szifónyílásai láthatóak. Táplálék: planktonok.Szaporodás: ivaros, nyíltvízi. A lárvák planktonikus életmódot folytatnak.Más: Rendkívül gyorsan képes az aljzatba fúródni - ehhez vékony, tömlő alakú lábát használja: megnyújtja, majd előretolja a homokba. A lehető legmélyebbre furakodva a láb megduzzad és értelemszerűen megrövidül, maga után húzva a teknőt.
© photoDelphinus delphis Linnaeus, 1758Tudományos név eredete: delphinus -a delphis latin változata; delphis [gör] - 'tengeri szellem'.Gewöhnlicher delphin (D), Delfin commun (E), Dauphin commun (F), Common dolphin, crisscross dolphin, saddle back dolphin (GB), Delfino comune (I), Golfinho comum (PR)Felismerhető: 170-250 cm hosszúságú, 80-120 kg súlyú delfin. Háta sötétszürke, ritkán sötétbarna vagy fekete, hasi oldala sárgásfehéres, a hátúszó alatt V alakú, oldalán homokóra-szerű mintával. Lekerekített, háromszög alakú hátúszója teste közepén helyezkedik el. Arcorra keskeny, szemétől világos-szürke csíkok indulnak ki.Összetéveszthető: Fokföldi delfin (Delphinus capensis) - méretre szinte azonos, főleg Atlanti-óceán déli részein és az Indiai-óceánban találkozhatunk vele, arcorra markánsabb és rövidebb. Pettyes delfin (Stenella attenuata) - alapszíne a szürke három jól elkülönült árnyalata, mintázata foltos, főleg a Réunion-sziget körül fordul elő. Sisakos delfin vagy háromszínű delfin (Stenella clymene) - szintén a szürke három érnyalata jellemzi. Trópusi delfin (Stenella longirostris) - hátúszójának formája eltérő, hasi oldala fehér, oldala szürke, háta sötétszürke. Csíkos delfin (Stenella coeruleoalba) - oldalán láng- és nem homokóraszerű a mintázat.Előfordulás: trópusi és mérsékelt övi tengerekben (10-28°C), gyakran a partközeli vizekben.Táplálék: kalmárok, szépiák, heringek, szardíniák s más rajban élő halfajok.Szaporodás: vemhessége 10-11 hónapig tart, általában egy utódot hoz a világra, mely a születéskor 70-80 cm nagyságú.Más: akár 45 km/h sebességgel is képes úszni. - 300 méterre is le tud merülni.
Olvasnivaló: Thomas A. Jefferson - Marc A. Webber - Robert L. Pitman: Marine Mammals of the World. A Comprehensive Guide to their Identification. 245-248.o.
Az IUCN Redlistjén szerepel, lc minősítéssel. Európai vizekben védett.
Aporrhais pespelecani (Linnaeus, 1758)(A Linné által használt eredeti név: Strombus Pes pelecani; pespelicani-ra való kijavítása gyakorta megfigyelhető, de hibás: a szabályoknak megfelelően az először használt tudományos név érvényes, az elírás ellenére.) Pelikanfuß (D), Pied de pélican (FR), Common pelican foot (GB), Pelikanfotsnegl (N)Felismerhető: 3-5 cm nagyságú háza szegélyéből 3/4 ujjszerű, madárlábra emlékeztető nyúlvány áll ki. A ház színe világosbarna, a szájadék fehéres.Összetéveszthető: - Előfordulás: Atlanti-óceán keleti partjai (Norvégia-Portugália), Fekete-tenger, homokos-iszapos tengerfenéken, 10-130 m mélységben. A nappalokat a homokba fúródva vészeli át.Táplálék: PlanktonokSzaporodás:
Peltaster placenta (Müller & Troschel, 1842)(Sphaerodisais/Sphaerodiscus placenta, Ceramaster placenta - érvénytelen megnevezések.)Estrella disco (E), Etoile biscuit (F), Stella pentagono, stella biscotto (I)Felismerhető: jellegzetes ötszög forma, a karok nem különülnek el. Max. 20 cm magyságú, vastag, legtöbbször pirosas-narancs, ritkábban sárgás vagy barnás színű. Esetenként a karok között élénkebb színű sávok figyelhetőek meg. Jól kivehető, nagyméretű supra- és inframarginális lemezecskék jellemzik.Összetéveszthető: Anseropoda placenta - vékonyabb, a hátlemezecskék nem hasonlítanak. Ötszínű napcsillag (Asterina gibbosa) - vastagabb, színe különbözik, ambulakrális lábai hosszabbak. Előfordulás: Atlanti-óceán keleti partjai (francia partoktól Szenegálig), Földközi-tenger (főleg keleti és déli részek), Vörös-tenger, leggyakrabban 40-120 m mélységben, ritkán akár 500 m-ig, főleg kavicsos-homokos tengerfenéken.Táplálék: makrofág, húsevő ragadozó, főleg puhatestűekkel táplálkozik.
© photo
