Parablennius rouxi (Cocco, 1833)
Tudományos név eredete: blennos [gör] - a nyálkás testfelületre utal; Jean-Louis-Florent-Polydore Roux (1792-1833), francia természettudós.
Streifen-Schleimfish (D), Babosa de Roux (E), Blennie de roux, baveuse blanche (F), Long-striped blenny, striped blenny (GB), Bausa janca, bavosa Bianca (I)
Felismerhető: hosszú, vékony testű, max. 8 cm nagyságúra megnövő nyálkáshal. Alapszíne sárgásfehéres, hosszanti, szemig érő sötét csík szeli át, szája körül halvány kékes vonalakkal. Egyetlen hátúszója hosszú, szögletes, a hímeknél zöldes-kékesfekete foltot figyelhetünk meg a tövénél. Szeme fölött egy-egy, 3-4 elágazással bíró tapogató látható, mely a hímeknél hosszabb.
Összetéveszthető: Parablennius pilicornis - csíkos színváltozata hasonlít a hosszúcsíkos nyálkáshalra, de feje és teste sokkal masszívabb. Gobius vittatus - a gébekre jellemzően két hátúszója van, és nincsenek tapogatói.
Előfordulás: Atlanti-óceán keleti partjai (Dél-Portugáliáig), Földközi-tenger északi vizei, 40 m mélységig, sziklás tengerfenéken.
Táplálék: moszatok, rákok, férgek.
Szaporodás: ivaros; ívása május-júliusra esik. A hímek kikelésig gondozzák a megtermékenyített ikrákat.
Tudományos név eredete: blennos [gör] - a nyálkás testfelületre utal; Jean-Louis-Florent-Polydore Roux (1792-1833), francia természettudós.
Streifen-Schleimfish (D), Babosa de Roux (E), Blennie de roux, baveuse blanche (F), Long-striped blenny, striped blenny (GB), Bausa janca, bavosa Bianca (I)
Felismerhető: hosszú, vékony testű, max. 8 cm nagyságúra megnövő nyálkáshal. Alapszíne sárgásfehéres, hosszanti, szemig érő sötét csík szeli át, szája körül halvány kékes vonalakkal. Egyetlen hátúszója hosszú, szögletes, a hímeknél zöldes-kékesfekete foltot figyelhetünk meg a tövénél. Szeme fölött egy-egy, 3-4 elágazással bíró tapogató látható, mely a hímeknél hosszabb.
Összetéveszthető: Parablennius pilicornis - csíkos színváltozata hasonlít a hosszúcsíkos nyálkáshalra, de feje és teste sokkal masszívabb. Gobius vittatus - a gébekre jellemzően két hátúszója van, és nincsenek tapogatói.
Előfordulás: Atlanti-óceán keleti partjai (Dél-Portugáliáig), Földközi-tenger északi vizei, 40 m mélységig, sziklás tengerfenéken.
Táplálék: moszatok, rákok, férgek.
Szaporodás: ivaros; ívása május-júliusra esik. A hímek kikelésig gondozzák a megtermékenyített ikrákat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése