Sciaena umbra Linnaeus, 1758
(Sciaena nigra, Corvina nigra etc. érvénytelen megnevezés)
Meerrabe, Seerabe, Brauner Rabenfisch (D), Corvallo, Escorbay (E), Corb, corb noir (F), Brown meagre(GB), Corvo, Corvina (I)
Felismerhető: nagytestű (20-35 cm /max. 70 cm/), erősen ívelt hátú, sötét (bronz) színű hal. Mell- és farokalatti úszója sötét, szinte fekete, fehér széllel, két hátúszója sárgás. Szája alacsony fekvésű, kicsi, szinte horizontális vonalú.
Összetéveszthető: Umbrina ronchus - mell- és farokalatti úszója világos, alsó álkapcsa alatt bajusszál. Közönséges árnyékhal (Umbrina cirrosa) - ezüstszürkés, sötét, elmosódó harántcsíkokkal, hasi oldala világos, apró bajusszál az alsó álkapocs alatt. Kanári árnyékhal (Umbrina canariensis) - 50-200 , mélységben él, színe sárgásszürkés, apró bajusszál az alsó álkapocs alatt.
Előfordulás: Atlanti-óceán keleti partjai, Angliától Szenegálig, Földközi-tenger, Fekete-tenger, partközeli, nem túl mély vizekben (2-30 m nyaranta, télen max. 180 m), sziklás tengerfenéken vagy neptunfűnezők közelében, néha folyótorkolatoknál is - legtöbbször csoportosan.
Táplálék: ragadozó, apró halakra vadászik (főleg éjjelente), de nem veti meg a rákokat, férgeket, kagylókat sem. Noha a tengerfenék közelében él, gyakran vadászik nyíltvízben.
Szaporodás: ívása március- augusztusra esik.
Más: a helyzetmeghatározásban segítő, kb. 1 cm² nagyságú kristályos hallási kövecskék (otolithok; οτο-, oto-, fül + λιθος, lithos, kő, lsd. még statoconium vagy otoconium) jellemzik - a legnagyobb páron (ált. 3 pár: sagittae, lapilli, asterisci) látható növekedési gyűrűk segítenek a hollóhal életkorának és egészségi állapotának megállapításában. Porrá őrölt alakban gyógyszerként is használt (pl. Törökországban).
(Sciaena nigra, Corvina nigra etc. érvénytelen megnevezés)
Meerrabe, Seerabe, Brauner Rabenfisch (D), Corvallo, Escorbay (E), Corb, corb noir (F), Brown meagre(GB), Corvo, Corvina (I)
Felismerhető: nagytestű (20-35 cm /max. 70 cm/), erősen ívelt hátú, sötét (bronz) színű hal. Mell- és farokalatti úszója sötét, szinte fekete, fehér széllel, két hátúszója sárgás. Szája alacsony fekvésű, kicsi, szinte horizontális vonalú.
Összetéveszthető: Umbrina ronchus - mell- és farokalatti úszója világos, alsó álkapcsa alatt bajusszál. Közönséges árnyékhal (Umbrina cirrosa) - ezüstszürkés, sötét, elmosódó harántcsíkokkal, hasi oldala világos, apró bajusszál az alsó álkapocs alatt. Kanári árnyékhal (Umbrina canariensis) - 50-200 , mélységben él, színe sárgásszürkés, apró bajusszál az alsó álkapocs alatt.
Előfordulás: Atlanti-óceán keleti partjai, Angliától Szenegálig, Földközi-tenger, Fekete-tenger, partközeli, nem túl mély vizekben (2-30 m nyaranta, télen max. 180 m), sziklás tengerfenéken vagy neptunfűnezők közelében, néha folyótorkolatoknál is - legtöbbször csoportosan.
Táplálék: ragadozó, apró halakra vadászik (főleg éjjelente), de nem veti meg a rákokat, férgeket, kagylókat sem. Noha a tengerfenék közelében él, gyakran vadászik nyíltvízben.
Szaporodás: ívása március- augusztusra esik.
Más: a helyzetmeghatározásban segítő, kb. 1 cm² nagyságú kristályos hallási kövecskék (otolithok; οτο-, oto-, fül + λιθος, lithos, kő, lsd. még statoconium vagy otoconium) jellemzik - a legnagyobb páron (ált. 3 pár: sagittae, lapilli, asterisci) látható növekedési gyűrűk segítenek a hollóhal életkorának és egészségi állapotának megállapításában. Porrá őrölt alakban gyógyszerként is használt (pl. Törökországban).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése