Seriola dumerili (Risso, 1810) Seriolafisch (D), Serviola (E), (Grande) sériole (FR), (Greater) Amberjack, yellowtail (GB), Seriola, leccia, ricciola (I), Seriola (NL)Felismerhető: masszív, oldalirányban lapított, vége felé elkeskenyedő test, melynek mérete a 2 métert is elérheti. Jól fejlett, szimmetrikus, legtöbbször sötét árnyalatú farokúszója keskeny faroktörzshöz kapcsolódik. Háta zöldes-szürkés, oldala és hasalja ezüstszürke. Szemétől kiindulva sötét sáv keresztezi a fejet. Összetéveszthető: Seriola carpenteri - rendkívül nehezen különböztethető meg: méretre kisebb. Seriola fasciata - kisebb, teste szimetrikusabb, háta sötétebb-lilásabb árnyalatú.Előfordulás: Atlanti-óceán szubtrópikus vizei, Földközi tenger, legtöbbször nyílt vízben, de néha part közeli vizekben is, legtöbbször csapatosan, néha ezüstös durbincsok (Lithognatus mormyrus) vagy magashátú durbincsok (Sarpa salpa) közé vegyülve.Szaporodás: ivaros; az ivadékhalak sárgás színűek, s gyakran rejtóznek lebegő tárgyak, akár medúzák tapogatói alá/közé is.Táplálék: ragadozó, apró halakkal, rákokkal, tintahalakkal táplálkozik.
Eupolymnia nebulosa (Montagu, 1818)Erdbeer Wurm (D), Polymnie, térébelle filamenteuse (F), Strawberry worm (GB), Verme tentacolato (I), Aardbei worm (NL)Felismerhető: csőszerű, puha teste változó színű (szürkés-narancssárgástól fehéres-rózsaszínig, fehér foltokkal szórt), kb. 100 gyűrűből áll, melyek közül az első hármon negfigyelhető a három vörös színű kitüremkedő kopoltyúpár. Kb. 15 cm nagyságúra nő meg (átmérője 2 cm). Törékeny testét finom szemű homokból, kagylótörmelékből készített kezdetleges csőbe rejti, legtöbbször csak hosszú, fehéres-rózsaszínű fonalszerű tapogatóit láthatjuk, melyek akár 70 cm-re is megnyúlhatnak.Összetéveszthető: más Terebellidae férgek; Eupolymnia crassicornis - testéről hiányoznak a fehér foltok, tapogatói néha sötét sávokkal díszítettek, nem honos a Földközi-tengerben .Előfordulás: Földközi-tenger, Atlanti-óceán, Indiai- és Csendes-óceán, kb. 500 m mélységig, kövek alatt, sziklák közötti bemélyedésekben.Táplálék: a tapogatókra tapadt planktonokkal táplálkozik.Szaporodás: ivaros; gamétáit a nyílt vízbe bocsájtja.
Balanophyllia europaea (Risso, 1826)Warzenkoralle (D), Dent de cochon (F), Scarlet coral, Pig-tooth coral (GB), Madrepora solitaria, corallo solitario (I), Wrattenkoraal (NL) Felismerhető: a hatosztatú virágállatok közé tartozó magányos, ovális formájú kőkorall, szilárd váza középen enyhén elkeskenyedik. Színe (váz) fehéresbarna, a polip - a vele szimbiózisban élő algáknak köszönhetően - barnásvöröses vagy sárga. Tapogatói rövidek, néha átlátszóak. Átmérője 3-4 cm, 2 cm magas.Összetéveszthető: Balanophyllia regia - kb. 1 cm nagyságúra növő magányos kőkorall, színe aranysárga, akár 48 tapogatója is lehet. Ovális kehelykorall (Caryophyllia smithii) - 1-2,5 cm nagyságúra megnövő kőkorall. A korall akár 80 tapogatóval is rendelkezhet, melyeknek végén apró, fénylő gombszerű kinövés található. Kb. 100 m mélységig él, a Földközi-tengerben, illetve Anglia nyugati- és Skócia keleti partjainál. Caryophyllia inornata - kisebb (5-7 mm átmérőjű), váza vékonyabb, és fényszegény helyeken is előfordulhat, a Földközi-tenger mellett az Atlanti-óceán keleti partjainál is.Előfordulás: Földközi-tenger, napfényes, szilárd alapzaton: kövek, kagylók, roncsok etc., kb. 40 m mélységig.Szaporodás: ivaros - gamétáit a nyílt vízbe löveli. Ivartalan - a polip váza nyolcas-formát ölt, majd a két rész fokozatosan elválik és eltávolodik egymástól.
Táplálék: A polip éjszaka nyílik ki, s tapogatói segítségével ejti el zsákmányát, a planktonokat.
Peltodoris atromaculata Bergh, 1880Tudományos név eredete: pelté (gör) - amazonok félhold alakú pajzsa; Doris (gör) - Néreusz felesége, a néreidák anyja. Ater (lat) - fekete, sötét; macula (lat) - folt.Leopardenschnecke, Gefleckter Doris (D), Doris moteado (E), Doris dalmatien (F), Dotted sea-slug, Cow snail (GB); Lumaca maculata (I), Luipaardslak (NL) Felismerhető: max. 7-12 cm nagyságú, ovális, lapos testű csupaszkopoltyús csiga. Alapszíne fehér, sötétbarnás foltokkal tarkított. Tapogatói és másodkopolytúja fehér színű; tapogatóin 25 lemezecske található, ezzel is növelve a szaglásért felelős szerv felületét.Összetéveszthető: --Előfordulás: Földközi-tenger, Atlanti-óceán keleti partjai (baszk, ill. spanyol partok), árnyékos-homályos tengerfenéken, barlangokban, sziklafalakon. Általában fügeszivacson (petrosia ficiformis) található, mely kizárólagos tápláléka.Szaporodás: a leopárdcsiga hímnős, párzáskor kölcsönösen megtermékenyítik egymást. Tojásait sárga színű zselatinos szalagban rakja le.Más: színezete jól láthatóvá teszi a leopárdcsigát, sötét foltjai valószínűleg aposzematikus (riasztó; apo - el(távolodni), sema - jel, jelzés) funkcióval bírnak: jelzi a ragadozóknak, hogy a házigazda nem fogyasztható. - Tapogatói és másodkopoltyúja veszély esetén visszahúzódnak, kellő türelemmel azonban megfigyelhetőek.
Esplanade du Rocher de la Vierge64200 Biarritztel: 05 59 22 75 40www. museedelamer.comnyitvatartás : július-augusztusban 9:30-tól éjféligbelépő: 7€80/5€
