Halimeda tuna (J. Ellis & Solander) J.V. LamourouxMeerkette, Pfennigalge (D), Halimède, monnaie de Poseïdon (F)m Calcareous green alga (GB), Monetine di mare (I)Felismerhető: kb 20 cm nagyságúra megnövő zöldmoszat. 5-25 mm átmérőjű kör alakú, láncszerűen rögzült korongokból áll.Összetéveszthető: -Előfordulás: Atlanti-óceán keleti partjai, Földközi-tenger; jellemzően tropikus faj (Karib-tenger). Árnyékos sziklás aljzaton, kb. 50-75 m mélységig.Táplálék: fotoszintézis.Más: Gyakori lakója a fillérmoszat korongjaira hasonlító Bosellia mimetica.
Taurulus bubalis (Euphrasen, 1786) Tudományos név eredete: taurulus {lat} - taurus (bika) kicsinyítőképzős alakja, bubalis {lat<-gör} - bivaly.Seebull (D), Cabrachito (E), Chabot, chabot-taureau, scorpion de mer (F), Sea scorpion, longspinned bullhead (GB), Groene zeedonderpad (NL)Felismerhető: 17 (hím)-25 (nőstény) cm nagyságúra megnövő halfajta. Feje masszív, a nyak környékén és a fejen csontos, állán húsos kinövésekkel. Két tüskés hátúszó jellemzi, színe változó, szürke, barnás, vöröses. Ívási időszakban a has színe változik: a hímeknél narancssárgás-foltos, a nőstényeknél kékes.Összetéveszthető: skorpióhalak, leginkább Myoxocephalus scorpius. Ez utóbbi nagyobb termetű (max 60 cm), feje kevésbé masszív, laposabb, s állán nincsenek szakállszerű kinövések.Előfordulás:Atlanti-óceán keleti partjai, ritkán Földközi-tenger, max. 200 m mélységig, sziklás vagy neptunfűvel borított alzaton.Táplálék: rákok, kígyócsillagok, kagylók, halak.Szaporodás:ívása tavaszra esik, a tojások kb 2 mm átmérőjűek, sárgás-narancssárgásak.Más: nincs úszóhólyagja, sem pikkelye. A kifejlett egyedek nem kedvelik a 20-22 C-nél melegebb vizeket.
Ctenolabrus rupestris (Linnaeus, 1758)Tudományos név eredete: cten {gör} - fésű (??), labrum {lat} - ajak, száj; rupes {lat} - fal, szikla, barlang.Klippbarsch, Klippenbarsch (D), Tabernero (E), Rouquié, cténolabre rupestre (F), Goldsinny wrasse, goldsinny, rock cook (GB), Tordo dorato (I), Kliplipvis, rotslipvis (NL) Felismerhető: 10-18 cm nagyságúra megnövő ajakoshal. Alapszíne barnás-narancssárga, hasalja fehér, farokúszó tövében mindkét oldalon köralakú fekete folttal. Farokúszója lekerekített, hátúszója egyenletes, apró fogai két sorba rendeződnek, szemei kidüllednek, pupillája háromszög alakú.Összetéveszthető: rossz látási viszonyok között más ajakoshalak (pl. tarka ajakoshal (Labrus mixtus) vagy Centrolabrus exoletus), de a farokúszó feletti jellegzetes fekete folt segít a pontos meghatározásban.Előfordulás: Atlanti-óceán keleti partjai (Norvégia-Marokkó), Földközi-tenger, Fekete-tenger, partmenti vizekben, max. 50 mélységig, sziklás, algákkal borított tengerfenéken.Táplálék: húsevő, férgekkel, kagylókkal, rákokkal, lárvákkal, kisméretű halakkal táplálkozik.Szaporodás: ivaros, külső megtermékenyítéssel. Íváskor a hímek kékes árnyalattal gazdagodnak, ívás után védik a fészket. A lárvák 14 napra kelnek ki, s rövid pelágikus periódus után a sekély partmenti vizekben fejlődnek ki. A fiatal egyedek szemét fehér sáv szeli át.Más: Tenyészetekben a parazitáktól szabadítja meg a lazacokat. - Gyakori parazitái az Anilocra fajok (pl. Anilocra frontalis).
Flabellia petiolata (Turra) Nizamuddin
(Udotea petiolata -nem érvényes név)
Fächeralge (D), Udotée (F), Fan weed (GB) Ventaglio di mare (I)
Felismerhető: 1-10 cm nagyságú mészfelhalmozó zöldmoszat. Formája a páfrányfenyő (Gingko biloba) leveleire hasonlít.
Összetéveszthető: -
Előfordulás: Atlanti-óceán keleti partjai, Földközi-tenger, akár 120 mélységig, leginkább fényvédett aljzaton vagy a neptunfű rizómái között.
Táplálék: fotoszintézis.