Terpios gelatinosa Bowerbank, 1866)Tudományos név eredete: terpios [gör] - gyanta; gelatinosa [lat] - utal zselatinszerű állagára.(érvénytelen tudományos név: Terpios fugax - e szivacsfajta csak a Karib-tengerben fordul elő.)Blauer Krustenschwamm (D), Eponge encroûtante bleue (F), Blue encrusting sponge (GB), Blauwe korstspons (NL)Felismerhető: sima, síkos tapintású, sárgástól a barnásig terjedő színű, gyakran kék árnyalatú kéregszivacs. Kiterjedése nem haladja meg a néhány négyzetcentimétert, vastagsága pár milliméter. Színét két faktor befolyásolja: a vele szimbiózisban élő algák és a choanocytákban jelen levő pigmentanyagok. Kivezető nyílásai apróak, szabad szemmel nem kivehetőek.Összetéveszthető: Hymedesmia paupertas - osculumok jól kivehetőek, nagyobb mélységben is előfordul.Előfordulás: Atlanti-óceán keleti partvidéke (Bretagne-Portugália), Földközi-tenger, leggyakrabban szilárd aljzaton, ritkábban algákon, hidraállatokon, más szivacsokon rögzülve, max. 70 m mélységig.Táplálék: baktériumok, egysejtű algák, szerves anyaghulladékok.Szaporodás: más szivacsfajokhoz hasonlóan ivarosan vagy ivartalanul, bimbózással.
Serpulorbis arenarius (Linnaeus, 1767)Tudoményos név eredete: serpula [lat] - kígyócska, orbis [lat] - kör; arenarius [lat] - homoki(a Serpulorbis arenaria használata elírás eredménye)Grosse Wurmschnecke, Riesenwurmschnecke (D), Caracol vermiforme (E), Grand vermet (F), Giant worm-shell (GB), Vermetide grande (I), Grote wormslag (NL)Felismerhető: sárgás-szürkés, szabálytalanul csavarodó cső alakú házának átmérője 10-15 mm. Nincs operculuma. A cső dugóhúzószerűen jobbra csavarodik, belseje halványan csíkozott, gyöngyházfényű. A csiga egyetlen látható része az elcsökevényesedett, helyváltoztatásra nem alkalmas pirosas, sárgásfehér foltokkal szórt láb. Házát gyakran borítja másoldlagos fóna.Összetéveszthető: más féregcsigák; Vermetus triquetrus - kisebb (cső átmérője 4-6 mm), operculuma konkáv. Tenagodus obtusus - balos féregcsiga, földközi-tengeri jelenléte kérdéses. Vermetus semisurrectus - rendkívül nehezen különböztethető meg. Egyes gyűrűsférgek, Serpula sp. és Protula sp.; visszahúzódott állapotban mindkettő üresen hagyja a cső felső részét, míg a nagy féregcsiga lába mindig kivehető marad, s a cső belsejének csíkozása és gyöngyház borítása szintén csak rá jellemző. A Serpula sp. esetében operculum is megfigyelhető.Előfordulás: Atlanti-óceán keleti partjai (Kanári-szigetekig), Földközi tenger, kemény aljzaton rögzülve.Táplálék: a láb kiválasztotta nyálkás váladékba ragadó mikroplanktonok, szerves anyagrészecskék.Szaporodás: váltivarú, július - decemberre esik. A fiatal egyedek háza még szabályos, kifejlődve a csavarulatok elválnak egymástól.Más: az üres házak színe mészfehér.
© photoCladocora caespitosa Linnaeus (1767)Rasenkoralle (D), Madrepora mediterranea (E), Cladocore (FR), Cladocora (GB), Madrepora pagnotta (I) Felismerhető: barnás színű, általában félgömb alakú telepet alkotó korall. A telep formája és színe a fényerősségtől, a mélységtől és az áramlatok erősségétől függ, átmérője elérheti az 50 cm-t. Az egyes polipok jól elkülöníthetőek, képesek visszahúzódni a 4-5 mm átmérőjű meszes csőbe, de normális körülmények között nappal éppúgy mint éjjel nyitottak.Összetéveszthető: -, a hasonló Hoplangia durotrix és Polycyathus muellerae biotópja különbözik. Ez utóbbiakkal kizárólag barlangokban, bemélyedésekben, fényvédett helyeken találkozhatunk.Előfordulás: Atlanti-óceán keleti partjai (spanyol-marokkói partok), Földközi-tenger; fénykedvelő, tengerifűmezőkben vagy sziklás tengerfenéken, kb. 50 m mélységig.Táplálék: planktonok.Szaporodás: bimbózással; ivaros szaporodásáról nem rendelkezünk elégséges adatokkal.Más: szimbionta zooaxanthella moszatokat tartalmaz.
Gobius cruentatus Gmelin, 1789Blutmund-Grundel (D), Gobio de boca roja, gobio de hocico rojo (E), Gobie à bouche rouge, gobie sanglant (F), Red-mouthed goby, red-mouth goby (GB), Bocca arrubia, ghiozzo boccarossa (I)Felismerhető: nagyméretű, 13-15 cm nagyságú géb. Teste tömör, sötét-márványozott, oldalán gyakran jól kivehető négy sötét folttal, szája élénkpiros. A fej tövénél pikkelyek találhatóak. Összetéveszthető: A kifejlett egyedek jól azonosíthatóak. A 6-8 cm nagyságú fiatal pirosszájú gébek összetéveszthetőek más, közepes méretű gébekkel: karcsú géb (Gobius geniporus) - hasi oldala világosabb, szem alatt jól kivehető fekete folt. viaszrózsagéb (Gobius bucchichii) - a szemet sötét vonal szeli át, mely a száj fölött v alakban összeér. sárgafejű géb (Gobius xanthocephalus) - mint neve is mutatja, feje sárgás színű.Előfordulás: Atlanti-óceán keleti partjai (Írország-Szenegál), Földközi-tenger, ritkán Fekete-tenger, 40 m mélységig, tengerifű mezőkben, sziklás vagy homokos aljzaton.Táplálék: algák, puhatestűek, rákok, halivadékok. Szaporodás: váltivarú, ívása tavaszra, koranyárra esik.
Echinus melo Lamarck, 1816Oursin melon (F), Melon urchin (GB), Riccio melone (I)Felismerhető: nagy termetű, 12-18 cm átmérőjű, zöldes-sárgás tengeri sün. Tüskéi rövidek, eltérő hosszúságúak, az elsődlegesek (és valamivel hosszabbak) zöldes színűek. Minden második ambulakrális lemezen található tüske, emiatt házán fehéres-barnás sávok váltakoznak. Közelről szemügyre véve jól láthatóak a szívó- vagy ambulakrál-lábacskák és a rövid fogólábacskák (pedicelláriák).Összetéveszthető: Sárgasün (Echinus acutus) - tüskéi sűrűbben helyezkednek el, az elsődlegesek tövüknél pirosas, végüknél sárgás színűek, hegyük fehér. Echinus esculentus - összességében hasonlít a sárgasünre, Atlanti-óceánban honos.Előfordulás: Atlanti-óceán keleti partjai (Portugália-Kanári szigetek), Földközi-tenger, 30 m alatti mélységben, akár 1 km-ig.
Táplálék: mindenevő; algák, csigák, kígyócsillagok, hidraállatok...Szaporodás: más tengeri sünökhöz hasonlóan váltivarú.
