2009-10-03

Csíkos nyálkáshal

Parablennius gattorugine (Brünich, 1768)

Gestreifter Scheimfisch (D), Cabruza, Babosa, Caboce, Perro (E), Blennie gattorugine, perce-pierre, blennie rayée (F), Tompot blenny (GB)

Felismerhető: a leggyakoribb és a legnagyobb testű nyálkáshal, 12-30 cm nagyságú. Teste hosszúkás, masszív, feje nagy, orra ferde, szeme pirosas, szája apró, erős fogakkal ellátott. Színe sárgás-barnás, 6-8 sötét harántsávval. Szemei fölött elágazó tapogatók, ezek a hímeknél nagyobbra nőnek. Egyetlen hátúszója hosszú, egyenetlen.

Összetéveszthető: Parablennius ruber - színe pirosas. Parablennius tentacularis - tapogatói más formájúak. Foltosúszós nyálkáshal (Blennius ocellaris) - kisebb méretű, arányaiban rövidebb, orra csapottabb, hátószúja magasabb, jól kivehető fekete folttal díszített.

Előfordulás: Atlanti-óceán (Marokkó - Skócia partjai között), Földközi-tenger, algák borította sziklás tengerfenéken, bemélyedésekbe, sziklarésekbe húzódva, 3-30 m mélységig.

Táplálék: tengerfenéken élő puhatestűekkel táplálkozik, étlapján előfordulnak gyűrűsférgek (Annelida), tüskésbőrűek, rákok, kagylók, csigák, tengeri rózsák (főleg Actinothoe sphyrodeta).

Szaporodás: ívása tavaszra esik. A hím egy kiválasztott üregben fészket készít, s a kikelésig védi a ragadozóktól. A kikelt lárvák először pelágikusak.

Más: területét védi. Saját fajtársaival szemben kifejezetten harcias. - A Földközi-tengerben előforduló egyedek színezete kontrasztosabb, mint az Atlanti-óceánban élő társaiké. A szín a biotóp, az aktuális kedv és tevékenység függvénye is. A nőstények és hímek színezete különbözik.

Nincsenek megjegyzések: