Atherina boyeri Risso, 1810
Tudományos név eredete: Atherina (gör) - tüske; boyeri - Guillaume Boyer, XIII. századi naturalista, akiről oly keveser tudunk, hogy még az sem biztos, nem pusztán fiktív figurával van dolgunk.
Rundkopf-Ährenfisch (D), Pejerrey (E), Joël, athérine (FR), Boyer's sand smelt, big-scale sand smelt (GB), Latterino, attarina (I), Peixe-rei, piarda (P)
Felismerhető: Hosszú, hengeres, 7-10 cm (max. 16 cm) nagyságú test, zömök fej, nagy szemek, végállású száj jellemzi. Pikkelyei nagyok, jól megfigelhető az atherinákra jellemző két jól elkülönült hátúszó, hasúszó hátra esik, a mellúszó magasan illeszkedik. Háta kékeszöld, oldala világosabb, hosszirányú aranyos sávval, hasa ezüstös. Távolról színe homogénnak tűnik, éjjel az ezüstös szín dominál.
Összetéveszthető: Atherina presbyter - biotópja északabbra esik, a Földközi-tengerben ritka, oldalsávja kevésbé kontrasztos. Atherina hepsetus - szemei nagyobbak, teste keskenyebb, színe dominánsan ezüstös. Atherinomorus lacunosus /Atherina punctata/ - teste masszívabb, oldalán sávot alkotó fekete pöttyök.
Előfordulás: Atlanti-óceán keleti partjai( Spanyolország-Mauritánia), izoláltan északabbra is, illetve Fekete-tenger; Földközi-tenger, partközeli vizekben, neptunfüves vagy sziklás fenék fölött, általában 3 m mélységig. A hőmérséklet és a sótartalom eltéréseit jól viseli, kikötőkben, parti lagúnákban, néha édesvizű folyótorkolatokban is előfordul.
Táplálék: planktonok, rákok, kagylók, férgek, lárvák.
Szaporodás: kb. egy éves korban válnak ivaréretté, a nemek azonos színezetűek, de a hímek valamivel kisebbek. Külső megtermékenyítéssel, az ívás április-júniusra esik (Földközi-tenger), a lárvák kb. egy hónap után kelnek ki, méretük 5-6 mm.
Más: gyakran lakják paraziták. - Izolált előfordulásai megkülönböztetett alfajok kialakulásához vezettek. - Az oldalsáv színe napszaktól s a hal hangulatától függően változhat, a megkülönböztetésben nincs perdöntő szerepe.
Tudományos név eredete: Atherina (gör) - tüske; boyeri - Guillaume Boyer, XIII. századi naturalista, akiről oly keveser tudunk, hogy még az sem biztos, nem pusztán fiktív figurával van dolgunk.
Rundkopf-Ährenfisch (D), Pejerrey (E), Joël, athérine (FR), Boyer's sand smelt, big-scale sand smelt (GB), Latterino, attarina (I), Peixe-rei, piarda (P)
Felismerhető: Hosszú, hengeres, 7-10 cm (max. 16 cm) nagyságú test, zömök fej, nagy szemek, végállású száj jellemzi. Pikkelyei nagyok, jól megfigelhető az atherinákra jellemző két jól elkülönült hátúszó, hasúszó hátra esik, a mellúszó magasan illeszkedik. Háta kékeszöld, oldala világosabb, hosszirányú aranyos sávval, hasa ezüstös. Távolról színe homogénnak tűnik, éjjel az ezüstös szín dominál.
Összetéveszthető: Atherina presbyter - biotópja északabbra esik, a Földközi-tengerben ritka, oldalsávja kevésbé kontrasztos. Atherina hepsetus - szemei nagyobbak, teste keskenyebb, színe dominánsan ezüstös. Atherinomorus lacunosus /Atherina punctata/ - teste masszívabb, oldalán sávot alkotó fekete pöttyök.
Előfordulás: Atlanti-óceán keleti partjai( Spanyolország-Mauritánia), izoláltan északabbra is, illetve Fekete-tenger; Földközi-tenger, partközeli vizekben, neptunfüves vagy sziklás fenék fölött, általában 3 m mélységig. A hőmérséklet és a sótartalom eltéréseit jól viseli, kikötőkben, parti lagúnákban, néha édesvizű folyótorkolatokban is előfordul.
Táplálék: planktonok, rákok, kagylók, férgek, lárvák.
Szaporodás: kb. egy éves korban válnak ivaréretté, a nemek azonos színezetűek, de a hímek valamivel kisebbek. Külső megtermékenyítéssel, az ívás április-júniusra esik (Földközi-tenger), a lárvák kb. egy hónap után kelnek ki, méretük 5-6 mm.
Más: gyakran lakják paraziták. - Izolált előfordulásai megkülönböztetett alfajok kialakulásához vezettek. - Az oldalsáv színe napszaktól s a hal hangulatától függően változhat, a megkülönböztetésben nincs perdöntő szerepe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése