2010-11-07

csillagvizsgálóhal

Uranoscopus scaber Linnaeus, 1758

Himmelsgucker, Sterngucker (D), Rata, miracielo (E), Uranoscope, rascasse blanche, rat de mer (F), Stargazer (GB)

Felismerhető: kb. 35 cm nagyságúra megnövő, sárgásbarna alapszínű, körte formájú hal. Feje nagy és lapos, szája hatalmas, U alakban lefelé görbülő. Apró, kidülledő szemei a feje tetején helyezkednek el. Két hátúszója közül az első fekete színű, a többi úszó kékesen szegélyezett.

Összetéveszthető: jellegzetes formája miatt nehezen összetéveszthető, talán felületes megfigyelőknek a csíkos pókhal (Trachinus radiatus) és a mérges pókhal (Trachinus draco) tűnhet hasonlónak.

Előfordulás: Atlanti-óceán keleti partjai (Gascogne-i öböltől Marokkóig), Földközi tenger nyugati vizei, homokos-iszapos tengerfenéken, 1-50 m mélységben, legtöbbször a homokba fúródva, ahonnan csak a szemei látszódnak ki.

Táplálék: halak, csigák, rákok. A homokba fúródva az alsó álkapocsból kinövő vöröses, féregszerű nyúlvány segítségével csalogatja közelébe zsákmányát. Zsákmányszerzéskor áldozatait áramütéssel is elbéníthatja.

Szaporodás: ivaros. A hímek egy, a nőstények két éves korban válnak ivaréretté. Az ívás tavasztól nyár végéig tart.

Más: nincs úszóhólyagja. - A két hátúszón és a mellúszón méregmirigyekkel összekötött tüskéket visel, melyeknek szúrása fájdalmas, enyhe rosszullétet is okozhat.

Nincsenek megjegyzések: