Lepadogaster lepadogaster (Bonnaterre, 1788)
Tudományos név eredete: Antoine Gouan (1733-1821) francia botanista, a Historia Piscicum c. mű szerzője, ahol többek között megalkotta a Lepadogaster nemet. Lepa [gör] - kő, kavics; gaster [gör] - has, gyomor.
Ansauger, Bandschild, Blaufleck-Schildfisch (D), Pega roques, chafarrocas (E), Lépadogaster, poisson-ventouse, porte-écuelle (FR), Shore clingfish, cornish sucker (GB), Succiascoglio, azzeccaprete (I)
Felismerhető: Lapos, hosszú, kacsacsőrre emlékeztető fejű, 5-8 cm hosszúságú hal. Alakja az ebihalakhoz hasonlít. Alapszíne barnás-vöröses vagy zöldes, sötét foltokkal szórt, fejtetőn két jól kivehető, kék folttal. A mellúszók átalakultak hasi tapadókoronggá. A fejen két apró tapogató látható.
Összetéveszthető: Lepadogaster zebrina - az Atlanti-óceán keleti partjain honos, sötét sávok díszítik. angol tapadóhal (Lepadogaster candolii) - nincsenek tapogatói, sem kék folt a fejtetőn, és a kopoltyúfedőn-zöldes-narancsos foltok láthatóak.
Előfordulás: Atlanti-óceán keleti partjai (Brit-szigetek - Szenegál), Fekete-tenger, Földközi-tenger, csekély mélységben (max. 10m), fényvédett helyeken, kövek alatt, sziklabemélyedésekben. Tapadókorongjának köszönhetően képes az erős hullámverésben is a rejtekhelyül választott kövekhez tapadni.
Táplálék: húsevő, éjszaka vadászik apró rákokra, kagylókra, ivadékhalakra.
Szaporodás: váltivarú. Ívása tavaszra-nyárra esik. A több nőstány által azonos helyre lerakott aranyszínű ikrákat a hím megtermékenyíti, majd kikelésig (kb. két hét) őrzik.
Más: a magyar elnevezések (csukacsőrös gébről, csőrös csukagébről, tapogatóhalról) változatosak, és helyenként pontatlanok.
Olvasnivaló: http://www.fnz.at/fnz/forum/phpBB2/viewtopic.php?f=24&t=548
Tudományos név eredete: Antoine Gouan (1733-1821) francia botanista, a Historia Piscicum c. mű szerzője, ahol többek között megalkotta a Lepadogaster nemet. Lepa [gör] - kő, kavics; gaster [gör] - has, gyomor.
Ansauger, Bandschild, Blaufleck-Schildfisch (D), Pega roques, chafarrocas (E), Lépadogaster, poisson-ventouse, porte-écuelle (FR), Shore clingfish, cornish sucker (GB), Succiascoglio, azzeccaprete (I)
Felismerhető: Lapos, hosszú, kacsacsőrre emlékeztető fejű, 5-8 cm hosszúságú hal. Alakja az ebihalakhoz hasonlít. Alapszíne barnás-vöröses vagy zöldes, sötét foltokkal szórt, fejtetőn két jól kivehető, kék folttal. A mellúszók átalakultak hasi tapadókoronggá. A fejen két apró tapogató látható.
Összetéveszthető: Lepadogaster zebrina - az Atlanti-óceán keleti partjain honos, sötét sávok díszítik. angol tapadóhal (Lepadogaster candolii) - nincsenek tapogatói, sem kék folt a fejtetőn, és a kopoltyúfedőn-zöldes-narancsos foltok láthatóak.
Előfordulás: Atlanti-óceán keleti partjai (Brit-szigetek - Szenegál), Fekete-tenger, Földközi-tenger, csekély mélységben (max. 10m), fényvédett helyeken, kövek alatt, sziklabemélyedésekben. Tapadókorongjának köszönhetően képes az erős hullámverésben is a rejtekhelyül választott kövekhez tapadni.
Táplálék: húsevő, éjszaka vadászik apró rákokra, kagylókra, ivadékhalakra.
Szaporodás: váltivarú. Ívása tavaszra-nyárra esik. A több nőstány által azonos helyre lerakott aranyszínű ikrákat a hím megtermékenyíti, majd kikelésig (kb. két hét) őrzik.
Más: a magyar elnevezések (csukacsőrös gébről, csőrös csukagébről, tapogatóhalról) változatosak, és helyenként pontatlanok.
Olvasnivaló: http://www.fnz.at/fnz/forum/phpBB2/viewtopic.php?f=24&t=548
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése