Tudományos név eredete: Beroé [gör] - Szemelé dajkája; ovum [lat] - tojás.
Rippenqualle, Seemelone (D), Béroé ovale (FR), Ovate Comb Jelly, Beroe (GB)
Felismerhető: max. 16 cm nagyságúra megnövő, enyhén lapított, ovális alakú bordásmedúza. Szélesebb végén található a szájnyílása, mely vadászat közben nagyra nyílik, olyannyira, hogy szinte esernyőalakot ölt. Szájnyílását befelé görbülő pálcikák (cirruszok) határolják, melyek a zsákmány kiszabadulását akadályozzák. Másik végén a lapított nyolcas alakú aborális pólus /tetőtájék/ látható (helyzetérző szerv - statociszta). Testén hosszirányban nyolc borda fut végig, melyeken fésűs úszólemezkék találhatóak. A csillófésűk (ctenae) csapkodása az állatot a szájnyílásával előre hajtja a vízben; visszatükrözik a napfényt, mely kékes, ritkábban rózsaszínes alapszínét szivárvány színű árnyalattal gazdagítja. Nincsenek csalánsejtjei.
Összetéveszthető: dinnyemedúza (Beroe gracilis) - kisebb (max. 10 cm), arányaiban vékonyabb és hosszabb. Beroe cucumis - a hidegebb vizeket kedveli, körte alakú, legtöbbször rózsaszín. Beroe forskalii - valamivel megtermettebb, a statocisztás vég kihegyesedik.
Előfordulás: Atlanti-óceán déli régiói (brazil és afrikai partok egyaránt), Fekete-tenger, Földközi-tenger, általában nyílt vizekben, 100 m mélységig.
Táplálék: ragadozó, leggyakoribb zsákmányai: tollas medúza (Hormiphora plumosa), Pleurobrachia pileus és a nála jóval nagyobb tengeri dió (Mnemiopsis leidyi), Bolinopsis infundibulum és
Szaporodás: a kucsmamedúzák hímnősek, a gonádok az úszólemezkék sorai mögött találhatóak. A megtermékenyítés nyíltvízi, a kikelt kucsmamedúza-lárvák nem rendelkeznek tapogatókkal, mint más, cydippida lárvák.
Más: a Mnemiopsis leidyi inváziójának megfékezésére telepítették a Fekete-, az Azovi- és a Kaszpi-tengerbe.
Ujvárosi Lujza – Markó Bálint: Gerinctelen Állattan I. 128-133. o.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése