Lithophaga lithophaga (Linnaeus,1758)
Tudományos név eredete: lithos [gör] - kő, phago [lat] - enni.
Stein Dattel, Seedattel (D), Dátil de mar (E), Datte de mer (FR), European date mussel, date shell (GB), Dattolo de piera, dattero marino, forapietre (I)
Felismerhető: 5-12 cm nagyságú, szimmetrikus, hosszúkás, kívül barnás, belül szürkéskék héj jellemzi.
Összetéveszthető: - (a biotópján osztozó Pholas dactylus és Barnea candida kagylóhéja fehéres)
Előfordulás: Atlanti-óceán keleti partjai (portugál partok - Angola), Földközi-tenger, sekély mélységtől egészen 25 méterig, mészkőben gazdag aljzaton vagy tömör üledékben, faszerkezetekben, esetenként élő kőalga (Lythophyllum) vagy pázsitkorall-telepekben (Cladocora caesposita).
Táplálék: fitoplanktonok és a vízben lebegő organikus maradványok.
Szaporodás: váltivarú, nyíltvízi megtermékenyítéssel. Lárvái planktonikusak, kb. 260 µm méretet elérve rögzülnek az aljzaton. Növekedése lassú, ötven évnél tovább is élhet.
Más: más, a kemény aljzatba ágyazódó kagylóktól eltérően (lásd pl. Pholas dactylus) a mechanikusan megoldás helyett kémiai úton, a köpenymirigye által termelt sav segítségével fúrja ki járatát. - Főbb ragadozói a közönséges polip (Octopus vulgaris) és az osztrigafarkas (Marthasterias glacialis). - Egyes országokban (pl. Franciaország) védett faj.
Tudományos név eredete: lithos [gör] - kő, phago [lat] - enni.
Stein Dattel, Seedattel (D), Dátil de mar (E), Datte de mer (FR), European date mussel, date shell (GB), Dattolo de piera, dattero marino, forapietre (I)
Felismerhető: 5-12 cm nagyságú, szimmetrikus, hosszúkás, kívül barnás, belül szürkéskék héj jellemzi.
Összetéveszthető: - (a biotópján osztozó Pholas dactylus és Barnea candida kagylóhéja fehéres)
Előfordulás: Atlanti-óceán keleti partjai (portugál partok - Angola), Földközi-tenger, sekély mélységtől egészen 25 méterig, mészkőben gazdag aljzaton vagy tömör üledékben, faszerkezetekben, esetenként élő kőalga (Lythophyllum) vagy pázsitkorall-telepekben (Cladocora caesposita).
Táplálék: fitoplanktonok és a vízben lebegő organikus maradványok.
Szaporodás: váltivarú, nyíltvízi megtermékenyítéssel. Lárvái planktonikusak, kb. 260 µm méretet elérve rögzülnek az aljzaton. Növekedése lassú, ötven évnél tovább is élhet.
Más: más, a kemény aljzatba ágyazódó kagylóktól eltérően (lásd pl. Pholas dactylus) a mechanikusan megoldás helyett kémiai úton, a köpenymirigye által termelt sav segítségével fúrja ki járatát. - Főbb ragadozói a közönséges polip (Octopus vulgaris) és az osztrigafarkas (Marthasterias glacialis). - Egyes országokban (pl. Franciaország) védett faj.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése