Hypselodoris orsinii (Vérany, 1846)
Tudományos név eredete: hypso (gör) - fenséges, Doris (gör) - Néreusz felesége, a néreidák anyja.
Himmelsdoris (D), Doris celeste (E), Doris céleste (F), Celestial doris (GB), Doride celeste (I)
Felismerhető: A díszes csillagcsigák (Chromodorididae) családjának tagja. Teste megnyúlt, kék színű, bőre szemölcsös, köpenye hullámos. Könnyen felismerhető fehér-sárga csíkozásáról: egy központi fehér (tapogatók és másodkopoltyú közötti) és két köpenyszéli fehér/sárga csík jellemzi. Egy pár gyűrűs tapogatója (rhinopora) és a test végén található másodkopoltyú egyszínű, kék. Apró termetű, max. 2 cm-re nő meg.
Összetéveszthető: Hypselodoris tricolor - nagyobb, színezete különbözik: tapogatók végén fehér folt, másodkopoltyún fehér csíkozás, fehér foltok a köpenyen.
Előfordulás: Földközi-tenger nyugati vizei, 5-40 m mélységben, legtöbbször Scalarispongia scalaris (már nem érvényes tudományos név: Cacospongia scalaris) szivacsokon, ritkábban neptunfű leveleken.
Táplálék: reszelőnyelve (radula) segítségével apró darabokat tép le a táplálékául szolgáló tengeri szivacsról. Ez utóbb körül teljes a zűrzavar: a leírások gyakran említik a Cacospongia sp. (Cacospongia mollior, C. scalaris, C. spp.) szivacsokat, de a taxonómiai pontosítások és az újabb megfigyelések után úgy tűnik, hogy leggyakoribb tápláléka a Scalarispongia scalaris, amin gyakran csoportosan is megfigyelhető, bár továbbra is találkozhatuznk elszórt megfigyelésekkel Ircinia sp., Dysidea fragilis, Petrosia sp. szivacsokon is.
Szaporodás: hímnős, párzási időszaka késő tavasz és kora nyár. Petéit fehér szalagra emlékeztető, kb 1cm nagyságú félkörben rakja le (~30 db). A kikelő apróságok egyszínű kékek.
Tudományos név eredete: hypso (gör) - fenséges, Doris (gör) - Néreusz felesége, a néreidák anyja.
Himmelsdoris (D), Doris celeste (E), Doris céleste (F), Celestial doris (GB), Doride celeste (I)
Felismerhető: A díszes csillagcsigák (Chromodorididae) családjának tagja. Teste megnyúlt, kék színű, bőre szemölcsös, köpenye hullámos. Könnyen felismerhető fehér-sárga csíkozásáról: egy központi fehér (tapogatók és másodkopoltyú közötti) és két köpenyszéli fehér/sárga csík jellemzi. Egy pár gyűrűs tapogatója (rhinopora) és a test végén található másodkopoltyú egyszínű, kék. Apró termetű, max. 2 cm-re nő meg.
Összetéveszthető: Hypselodoris tricolor - nagyobb, színezete különbözik: tapogatók végén fehér folt, másodkopoltyún fehér csíkozás, fehér foltok a köpenyen.
Előfordulás: Földközi-tenger nyugati vizei, 5-40 m mélységben, legtöbbször Scalarispongia scalaris (már nem érvényes tudományos név: Cacospongia scalaris) szivacsokon, ritkábban neptunfű leveleken.
Táplálék: reszelőnyelve (radula) segítségével apró darabokat tép le a táplálékául szolgáló tengeri szivacsról. Ez utóbb körül teljes a zűrzavar: a leírások gyakran említik a Cacospongia sp. (Cacospongia mollior, C. scalaris, C. spp.) szivacsokat, de a taxonómiai pontosítások és az újabb megfigyelések után úgy tűnik, hogy leggyakoribb tápláléka a Scalarispongia scalaris, amin gyakran csoportosan is megfigyelhető, bár továbbra is találkozhatuznk elszórt megfigyelésekkel Ircinia sp., Dysidea fragilis, Petrosia sp. szivacsokon is.
Szaporodás: hímnős, párzási időszaka késő tavasz és kora nyár. Petéit fehér szalagra emlékeztető, kb 1cm nagyságú félkörben rakja le (~30 db). A kikelő apróságok egyszínű kékek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése