Herbstia condyliata (Fabricius, 1787)
Tudományos név eredete: Herbstia - Johann Friedrich Wilhelm Herbst (1743-1807), Halle-i entomológus; condylus (lat) / kondulos (gör) - csontízületvég
Runzelige Seespinne (D), Cangrejo araña (E), Araignée de mer ridée (F), Wrinkled spider crab (GB), Granchio erbsia (I)
Felismerhető: Max. 5 cm hosszúságú, barnás-vöröses, tüskés, háromszög formájú páncél. Hosszú járólábait (öt pár; kb. páncél hosszának kétszerese) sötét gyűrűk díszítik. Rostruma kettéágazó, dudoros. A hímek ollói jóval erősebbek, mint a nőstényeké vagy a fiatal egyedeké. Iszapos-üledékes aljzaton és/vagy apró lebegő anyagrészekkel telített vízben színük elhalványul, piszkosszürkévé válnak a páncéljukra rakódott üledék miatt. A fiatal egyedek színe tejfehér, leginkább lábaik sötét gyűrűiről ismerhetőek fel, s a felismerést tovább nehezítik azzal, hogy szivacs- s más, környező vegetációból kivágott darabkákat illesztenek lábaikra s páncéljukra, leginkább egy miniatűr mobil karácsonyfára emlékeztetve - e szokásukat felnőve fokozatosan elvesztik.
Összetéveszthető: az európai vizek egyetlen Herbstia-ja, gyakran összetévesztik a Pisa sp. egyedeivel (pl. Pisa tetraodon). Esetleg összetéveszthető még Hyas sp. egyes példányaival (pl. Hyas araneus vagy Hyas coarctatus), de ez utóbbiak jóval északibb vizekben fordulnak elő. A fiatal egyedek hasonlíthatnak a Eurynome aspera-ra.
Előfordulás: Atlanti-óceán keleti partjai (Franciaországtól Ghánáig), Földközi-tenger, sekély vizektől egészen 50, kivételesen akár 80 m mélységig, sziklás, barlangokkal szabdalt tengerfenéken.
Szaporodás: Április-szeptember; a nőstény kb. 3 cm nagyságot elérve válik ivaréretté. A megtermékenyített petéket a páncélján cipeli, a kikelt lárvaállapotú utódok hetekig a vízben sodródnak (zoea /1 ill. 2/, megalopa), és csak az egyedfejlődés következő szakaszában, a növekedési fázisban alakulnak át az aljzaton mászkáló apró rákokká.
Más: Éjszakai merüléseken gyakran megfigyelhető.
Tudományos név eredete: Herbstia - Johann Friedrich Wilhelm Herbst (1743-1807), Halle-i entomológus; condylus (lat) / kondulos (gör) - csontízületvég
Runzelige Seespinne (D), Cangrejo araña (E), Araignée de mer ridée (F), Wrinkled spider crab (GB), Granchio erbsia (I)
Felismerhető: Max. 5 cm hosszúságú, barnás-vöröses, tüskés, háromszög formájú páncél. Hosszú járólábait (öt pár; kb. páncél hosszának kétszerese) sötét gyűrűk díszítik. Rostruma kettéágazó, dudoros. A hímek ollói jóval erősebbek, mint a nőstényeké vagy a fiatal egyedeké. Iszapos-üledékes aljzaton és/vagy apró lebegő anyagrészekkel telített vízben színük elhalványul, piszkosszürkévé válnak a páncéljukra rakódott üledék miatt. A fiatal egyedek színe tejfehér, leginkább lábaik sötét gyűrűiről ismerhetőek fel, s a felismerést tovább nehezítik azzal, hogy szivacs- s más, környező vegetációból kivágott darabkákat illesztenek lábaikra s páncéljukra, leginkább egy miniatűr mobil karácsonyfára emlékeztetve - e szokásukat felnőve fokozatosan elvesztik.
Összetéveszthető: az európai vizek egyetlen Herbstia-ja, gyakran összetévesztik a Pisa sp. egyedeivel (pl. Pisa tetraodon). Esetleg összetéveszthető még Hyas sp. egyes példányaival (pl. Hyas araneus vagy Hyas coarctatus), de ez utóbbiak jóval északibb vizekben fordulnak elő. A fiatal egyedek hasonlíthatnak a Eurynome aspera-ra.
Előfordulás: Atlanti-óceán keleti partjai (Franciaországtól Ghánáig), Földközi-tenger, sekély vizektől egészen 50, kivételesen akár 80 m mélységig, sziklás, barlangokkal szabdalt tengerfenéken.
Szaporodás: Április-szeptember; a nőstény kb. 3 cm nagyságot elérve válik ivaréretté. A megtermékenyített petéket a páncélján cipeli, a kikelt lárvaállapotú utódok hetekig a vízben sodródnak (zoea /1 ill. 2/, megalopa), és csak az egyedfejlődés következő szakaszában, a növekedési fázisban alakulnak át az aljzaton mászkáló apró rákokká.
Más: Éjszakai merüléseken gyakran megfigyelhető.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése