Smittina cervicornis (Pallas 1766)
tudományos név eredete: Fredrik (Frits) Adam Smitt (1839-1904) - neves svéd tudós, a mohaállatok specialistája. cervus/a (lat) - szarvas, cornu (lat) - szarv, agancs.
Hirschgeweih Moostierchen (D), Briozoo cornamenta de ciervo, Cuerno de ciervo (E), Bryozaire bois de cerf, Bryozaire corne de cerf, Smittine (F), Antler-bryozoan (GB), Hertshoornmosdiertje (NL)
Felismerhető: A mohaállatok törzséhez, ezen belül a szájfedő nélküliek (gymnolaemata) osztályának cheilostomata rendjéhez tartozik. 4-20 cm magyságú telepeket alkotó, narancssárga (néha a rátelepedő algák miatt zöldes árnyalatot ölt) színű mohaállat. A telep váza kemény mészváz, ágai törékenyek, oválisak, 3-4 mm átmérőjűek. Egyedei (zooecium) tokocskából (nincs fedele /operculum/) s polipból állnak. A polip morfológiailag további részekre osztható: tapogatókoszorú, tapogatóhüvely és bélcsatorna. A tapogatóhüvelyen foglal helyet a tapogatókoszorú, és ennek közepén található a szájnyílás.
Összetéveszthető: Adeonella calveti - ágai laposabbak, sűrűbbek. Színe valamivel világosabb, kevésbé kedveli a fényt. Korall mohaállat/hamiskorall (Myriapora truncata) - narancssárgább, ágainak keresztmetszete nem ovális, hanem kör alakú, telepe leginkább a vörös nemeskoralléra hasonlít.
Előfordulás: Földközi-tenger, Atlanti-óceán északkeletei partjai. Főleg kevésbé megvilágított sziklás tengerfenéken, legtöbbször bemélyedésekben, barlangokban, 20-50 m mélységben (Atlanti-óceánban akár 80 m is).
Táplálék: leginkább egysejtű algák és baktériumok. A tapogatók szőrei mozgásukkal mikroáramlatot keltenek, mely a tapogatókoszorú közepén található szájnyílás felé sodorja a táplálékot.
Szaporodás: hímnős, ivarosan - a megtermékenyített peték a kikelésig a telep vázán belül maradnak. A kikelt lárvák a tengerfenéken megtapadva új kolóniát alapítanak, ivartalan szaporodással (lsd. ancestrula). A letört ágak/darabok éppígy képesek ivartalan szaporodásra.
Más: nincs külön légzőszervük, a tapogatókoszorún keresztül lélegeznek; ez utóbbi harmadik funkciója a telep takarítása. - Gyakran él szimbiózisban a Halisarca dujardini szivaccsal. A szivacs erősebb áramlatot kelt, mint a tapogatók, cserébe a mohaállat kemény váza erősíti a sérülékeny szivacsot. - A Kaloplocamus ramosus előszeretettel választja táplálékul.
Olvasnivaló: wiki Smithsonian Marine Station Encyclopedia of Earth
tudományos név eredete: Fredrik (Frits) Adam Smitt (1839-1904) - neves svéd tudós, a mohaállatok specialistája. cervus/a (lat) - szarvas, cornu (lat) - szarv, agancs.
Hirschgeweih Moostierchen (D), Briozoo cornamenta de ciervo, Cuerno de ciervo (E), Bryozaire bois de cerf, Bryozaire corne de cerf, Smittine (F), Antler-bryozoan (GB), Hertshoornmosdiertje (NL)
Felismerhető: A mohaállatok törzséhez, ezen belül a szájfedő nélküliek (gymnolaemata) osztályának cheilostomata rendjéhez tartozik. 4-20 cm magyságú telepeket alkotó, narancssárga (néha a rátelepedő algák miatt zöldes árnyalatot ölt) színű mohaállat. A telep váza kemény mészváz, ágai törékenyek, oválisak, 3-4 mm átmérőjűek. Egyedei (zooecium) tokocskából (nincs fedele /operculum/) s polipból állnak. A polip morfológiailag további részekre osztható: tapogatókoszorú, tapogatóhüvely és bélcsatorna. A tapogatóhüvelyen foglal helyet a tapogatókoszorú, és ennek közepén található a szájnyílás.
Összetéveszthető: Adeonella calveti - ágai laposabbak, sűrűbbek. Színe valamivel világosabb, kevésbé kedveli a fényt. Korall mohaállat/hamiskorall (Myriapora truncata) - narancssárgább, ágainak keresztmetszete nem ovális, hanem kör alakú, telepe leginkább a vörös nemeskoralléra hasonlít.
Előfordulás: Földközi-tenger, Atlanti-óceán északkeletei partjai. Főleg kevésbé megvilágított sziklás tengerfenéken, legtöbbször bemélyedésekben, barlangokban, 20-50 m mélységben (Atlanti-óceánban akár 80 m is).
Táplálék: leginkább egysejtű algák és baktériumok. A tapogatók szőrei mozgásukkal mikroáramlatot keltenek, mely a tapogatókoszorú közepén található szájnyílás felé sodorja a táplálékot.
Szaporodás: hímnős, ivarosan - a megtermékenyített peték a kikelésig a telep vázán belül maradnak. A kikelt lárvák a tengerfenéken megtapadva új kolóniát alapítanak, ivartalan szaporodással (lsd. ancestrula). A letört ágak/darabok éppígy képesek ivartalan szaporodásra.
Más: nincs külön légzőszervük, a tapogatókoszorún keresztül lélegeznek; ez utóbbi harmadik funkciója a telep takarítása. - Gyakran él szimbiózisban a Halisarca dujardini szivaccsal. A szivacs erősebb áramlatot kelt, mint a tapogatók, cserébe a mohaállat kemény váza erősíti a sérülékeny szivacsot. - A Kaloplocamus ramosus előszeretettel választja táplálékul.
Olvasnivaló: wiki Smithsonian Marine Station Encyclopedia of Earth
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése