tengeri sárkány

Thomas Cantimpratensis
De natura rerum
Monstra marina 6.

XV. De dracone maris.

Draco maris monstrum est crudelitate horridum. Instar draconis terrestris in longitudem extenditur, sed alis caret. Caudam tortuosam habet, caput secundum magnitudinem corporis parvum, sed hyatum oris horridum. Squamas et cutem duram habet. Pestifer est piscibus et ceteris animalibus maris. Nam piscis vel animal quod momorderit, moritur. IPsum etiam hominem si quando vulneraverit, non evadet. Pinnas habet pro alis, quibus utitur in natando. Transcurrit magna maris spatia uno impetu, et hoc potius robore virium quam remigiis pinnarum. Draco maris captus, ut dicit Plinius, atque missus in harenam, cavernam sibi rostro mira agilitate cavat. Dentium dolores sanat cinis ossium eius.

Könyv a dolgok természetéről
VI. könyv A tengeri szörnyek
XV. A tengeri sárkány

A tengeri sárkány szörnyen kegyetlen fenevad. Hosszabb mint a szárazföldi sárkány, de szárnyai nincsenek. A farka tekervényes, a feje testének méreteihez képest kicsi, de tátott szája félelmetes. Pikkelye és bőre kemény. A halakra és minden más tengeri állatra veszedelmes. Az a hal ugyanis, vagy bármely más állat, amelyet egyszer megharap, elpusztul. Még az emberen is halálos sebet ejt. Szárnyak helyett uszonyai vannak, amelyeket úszáshoz használ. Egyhuzamban nagy távolságokat képes megtenni a tengeren és ez inkább nagy erejének semmint uszonyának köszönhető. Ha a tengeri sárkány fogságba esik, mondja Plinius, és homokra kerül, hihetetlen ügyességgel fúr magának üreget orrával. Csontjainak hamuja gyógyítja a fogfájást.

Olvasnivaló: MEK Googlebooks

Könyvtár: Walter Lenz/Margaret Deacon: Ocean Sciences: their History and Relation to Man. Hamburg 1990 (Deutsche Hydrographische Zeitschrift, Ergänzungsheft, Reihe B, Nr. 22)