Loligo vulgaris vulgaris Lamarck, 1798
/Loligo vulgaris reynaudi D'orbigny, 1739
Loligo forbesii Steenstrup, 1856
Loligo pealei Lesueur, 1821/
Gewöhnlicher Kalmar (D), Calamar (E), Calmar, encornet (F), Squid, long-finned squid (GB), Calamaro comune (I)
Tudományos név eredete: loligo (gör) - Plutarkhosznál (Párhuzamos életrajzok, Themisztoklész ) egy apró méretű repülőhal neve, mely tintát bocsájt ki.
Felismerhető: változó színű (pirosas - barna) foltokkal tarkított világos, kicsúcsosodó, áramvonalas, háromszögletű úszószegélyben végződő test. Általában 20-30 cm nagyságú, a nőstények maximális nagysága kb. 35 cm, a hímeké 64 cm. Apró fejéből tapadókorongokkal ellátott nyolc rövidebb kar és két hosszabb, visszahúzható fogókar/tapogató indul ki. A karok között középen található a kalmár két, fordított papagájcsőrhöz hasonló álkapcsa. A nyelőcső felső végébe nyílik a két pár mérget kiválasztó nyálmirigy vezetéke. Szemei kifejezetten nagyok és jól fejlettek.
Összetéveszthető: Loligo (Alloteuthis) Wülker, 1920 /Loligo (Allotheutis) subulata Lamarck, Loligo (Allotheutis) media (Linnaeus, 1758)/
Előfordulás: Földközi-tenger, Atlanti-óceán keleti partvidéke. Mezo- és infrapelagikus vizek (50-400m mélységig), kivéve a párzási időszakban, amikor a part menti vizeket keresi fel.
Táplálék: planktonok, a felnőtt példányok nem vetik meg a heringet (Clupea harengus), sprotnit (Sprattus sprattus), és a homokiangolna-féléket (Ammodytes spp.) - esetenként kannibalizmuson is érhetőek. Megragadott áldozatát fogókarjaival húzza a szájához, s a nyálában levő erős méreggel (cephalotoxin, mely az ideg-izom ingerületátvitelt blokkolja) megbénítja, majd erős álkapcsaival feldarabolja.
Szaporodás: Váltivarú; három éves korában válik ivaréretté. A párzás időszak tavaszra/nyárra esik. A hím spermatofóráit (kb 15 mm) a hectocotyluson keresztül a nőstény köpenyüregébe rakja le. A nőstény kb. kéttucatnyi, egyenként 100-200 petét tartalmazó tömlőszerű burkot rögzít egy lehetőleg gyenge áramlatba eső sziklára. A párzást követően a kalmárok elpusztulnak, az apró kalmárok kb. 3-4 hét múltán kelnek ki.
Más: Színét rendkívül gyorsan képes változtatni. - Meneküléskor tintafelhőt lövel ki. (Ld: közönséges polip) - Nagy távolságokat képes megtenni - akár 1000-1500 km-t is. - Neurofiziológiai kutatások: J. Z. Young 1936-ban felismerte a kalmár több mint 1 mm vastag és 10 cm hosszú óriás axonokkal rendelkező idegsejtjeinek jelentőségét az idegrendszer működésének megértésében.
Olvasnivaló: Brehm
Háló: CephBase
/Loligo vulgaris reynaudi D'orbigny, 1739
Loligo forbesii Steenstrup, 1856
Loligo pealei Lesueur, 1821/
Gewöhnlicher Kalmar (D), Calamar (E), Calmar, encornet (F), Squid, long-finned squid (GB), Calamaro comune (I)
Tudományos név eredete: loligo (gör) - Plutarkhosznál (Párhuzamos életrajzok, Themisztoklész ) egy apró méretű repülőhal neve, mely tintát bocsájt ki.
Felismerhető: változó színű (pirosas - barna) foltokkal tarkított világos, kicsúcsosodó, áramvonalas, háromszögletű úszószegélyben végződő test. Általában 20-30 cm nagyságú, a nőstények maximális nagysága kb. 35 cm, a hímeké 64 cm. Apró fejéből tapadókorongokkal ellátott nyolc rövidebb kar és két hosszabb, visszahúzható fogókar/tapogató indul ki. A karok között középen található a kalmár két, fordított papagájcsőrhöz hasonló álkapcsa. A nyelőcső felső végébe nyílik a két pár mérget kiválasztó nyálmirigy vezetéke. Szemei kifejezetten nagyok és jól fejlettek.
Összetéveszthető: Loligo (Alloteuthis) Wülker, 1920 /Loligo (Allotheutis) subulata Lamarck, Loligo (Allotheutis) media (Linnaeus, 1758)/
Előfordulás: Földközi-tenger, Atlanti-óceán keleti partvidéke. Mezo- és infrapelagikus vizek (50-400m mélységig), kivéve a párzási időszakban, amikor a part menti vizeket keresi fel.
Táplálék: planktonok, a felnőtt példányok nem vetik meg a heringet (Clupea harengus), sprotnit (Sprattus sprattus), és a homokiangolna-féléket (Ammodytes spp.) - esetenként kannibalizmuson is érhetőek. Megragadott áldozatát fogókarjaival húzza a szájához, s a nyálában levő erős méreggel (cephalotoxin, mely az ideg-izom ingerületátvitelt blokkolja) megbénítja, majd erős álkapcsaival feldarabolja.
Szaporodás: Váltivarú; három éves korában válik ivaréretté. A párzás időszak tavaszra/nyárra esik. A hím spermatofóráit (kb 15 mm) a hectocotyluson keresztül a nőstény köpenyüregébe rakja le. A nőstény kb. kéttucatnyi, egyenként 100-200 petét tartalmazó tömlőszerű burkot rögzít egy lehetőleg gyenge áramlatba eső sziklára. A párzást követően a kalmárok elpusztulnak, az apró kalmárok kb. 3-4 hét múltán kelnek ki.
Más: Színét rendkívül gyorsan képes változtatni. - Meneküléskor tintafelhőt lövel ki. (Ld: közönséges polip) - Nagy távolságokat képes megtenni - akár 1000-1500 km-t is. - Neurofiziológiai kutatások: J. Z. Young 1936-ban felismerte a kalmár több mint 1 mm vastag és 10 cm hosszú óriás axonokkal rendelkező idegsejtjeinek jelentőségét az idegrendszer működésének megértésében.
Olvasnivaló: Brehm
Háló: CephBase
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése