Mullus barbatus Linnaeus, 1758
Gewöhnliche meerbarbe, Meerbarbe (D), Salmonete de fango (E), Rouget de vase, rouget-barbet de vase (F), Red mullet, striped goatfish (GB), Triglia di fango (I),Grootkopharder, gestreepte zeebarbeel (NL)
Felismerhető: rövid, lekerekített fej, állán két fehér, a mellúszóval egyező hosszúságú vagy annál valamivel rövidebb bajuszkával (ajaktapogató: tapintó-, szagló-, ízlelő-funkció, a homokban rejtőző préda felkutatására használja), kisméretű száj - felső álkapcsán hiányoznak a fogak. Hosszú, oldakirányban lapított teste (átlagosan 25-30 cm) legtöbbször barnás színű, néha rózsaszínes, hasi oldalon világosabb - színezete környezetétől és a vízmélységtől függően változhat, izgalmi állapotban színe élénkebb, éjjel halványabb. Két elkülönült hátúszó, az első színtelen és tüskés.
Összetéveszthető: csíkos tengeri márna (Mullus surmuletus) - biotópja különbözik, inkább a sziklás tengerfenéket kedveli, s jobban el is távolodhat attól, merüléskor gyakrabban találkozhatunk vele. Első hátúszója színes, sárga vagy barnás csíkokkal díszített. Feje hosszabb, a közönséges márnánál megfigyelhető három nagy pikkely hiányzik, és ajaktapogatói mellúszóinál hosszabbak. A fekete-tengeri Mullus barbatus ponticus - kisebb, színe ezüstösebb, kisebb mélységben fordul elő. Pseudupeneus barberinus - a Földközi-tenger keleti részein és a Vörös tengerben, ill. az indo-csendes-óceáni térségben fordul elő, színe bézs, szemtől farokig húzódó fekete sávval.
Előfordulás: Atlanti-óceán keleti partjai (Szenegáltól skandináv vizekig), Fekete-tenger, Földközi tenger. Detritusszal borított homokos-kavicsos tengerfenéken, 10-300 m mélységben. Az ivadékhalak (melyek hasonlítanak a szardíniára) nyíltvíziek, csak kb. az 5 cm-es nagyság elérése után térnek át a bentikus életmódra.
Táplálék: Apró, üledékben előforduló élőlények: férgek, kagylók, rákok.
Szaporodás: Váltivarú; kb. két éves korában válik ivaréretté (~ 17 cm). Az ívás május-augusztusra esik, ikráit 80-130 m mélységben a tengerfenékre rakja le, egyszerre akár 100 000 darabot is.
Megközelíthető: fiatal egyedekkel találkozhatunk partmenti vizekben kis mélységben is, merüléskor azonban kifejezetten ritkán látni kifejlett egyedeket.
Más: 11 cm-nél kisebb példányok kifogása tilos.
Gewöhnliche meerbarbe, Meerbarbe (D), Salmonete de fango (E), Rouget de vase, rouget-barbet de vase (F), Red mullet, striped goatfish (GB), Triglia di fango (I),Grootkopharder, gestreepte zeebarbeel (NL)
Felismerhető: rövid, lekerekített fej, állán két fehér, a mellúszóval egyező hosszúságú vagy annál valamivel rövidebb bajuszkával (ajaktapogató: tapintó-, szagló-, ízlelő-funkció, a homokban rejtőző préda felkutatására használja), kisméretű száj - felső álkapcsán hiányoznak a fogak. Hosszú, oldakirányban lapított teste (átlagosan 25-30 cm) legtöbbször barnás színű, néha rózsaszínes, hasi oldalon világosabb - színezete környezetétől és a vízmélységtől függően változhat, izgalmi állapotban színe élénkebb, éjjel halványabb. Két elkülönült hátúszó, az első színtelen és tüskés.
Összetéveszthető: csíkos tengeri márna (Mullus surmuletus) - biotópja különbözik, inkább a sziklás tengerfenéket kedveli, s jobban el is távolodhat attól, merüléskor gyakrabban találkozhatunk vele. Első hátúszója színes, sárga vagy barnás csíkokkal díszített. Feje hosszabb, a közönséges márnánál megfigyelhető három nagy pikkely hiányzik, és ajaktapogatói mellúszóinál hosszabbak. A fekete-tengeri Mullus barbatus ponticus - kisebb, színe ezüstösebb, kisebb mélységben fordul elő. Pseudupeneus barberinus - a Földközi-tenger keleti részein és a Vörös tengerben, ill. az indo-csendes-óceáni térségben fordul elő, színe bézs, szemtől farokig húzódó fekete sávval.
Előfordulás: Atlanti-óceán keleti partjai (Szenegáltól skandináv vizekig), Fekete-tenger, Földközi tenger. Detritusszal borított homokos-kavicsos tengerfenéken, 10-300 m mélységben. Az ivadékhalak (melyek hasonlítanak a szardíniára) nyíltvíziek, csak kb. az 5 cm-es nagyság elérése után térnek át a bentikus életmódra.
Táplálék: Apró, üledékben előforduló élőlények: férgek, kagylók, rákok.
Szaporodás: Váltivarú; kb. két éves korában válik ivaréretté (~ 17 cm). Az ívás május-augusztusra esik, ikráit 80-130 m mélységben a tengerfenékre rakja le, egyszerre akár 100 000 darabot is.
Megközelíthető: fiatal egyedekkel találkozhatunk partmenti vizekben kis mélységben is, merüléskor azonban kifejezetten ritkán látni kifejlett egyedeket.
Más: 11 cm-nél kisebb példányok kifogása tilos.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése